Összes oldalmegjelenítés

2024. február 20., kedd

A Kvartett pincében jártunk borkóstoláson - 2024.02.20

 


Gondoltátok volna, hogy létezik Kecskemét belvárosában egy igazi boros pince? 

Megmondom őszintén nem gondoltam, hogy ilyen kincset rejt a belváros. 


Kecskemét belváros szívében készíti ugyanis a Kvartett pincészet a finomabbnál-finomabb bio- és kézműves borait. 


Fotó: Almási István


Karácsonyi céges borkóstoló keretein belül volt szerencsém megismerni a pincét, a remek borokat és azokat akik mindezt megvalósították itt a Hírös város szívében. 

A pincébe vezető 16 lépcsőfok, melynek megmászása egy remek borkóstoló után igazi kihívás. :) 


2002 óta működik egy borklub Kecskeméten. Négyen közülük úgy gondolták, hogy elkezdenek közösen borászkodni, így 2010-ben belevágtak. Innen a Kvartett név. 


A borkostólót Lajos tartotta, a „kvartett” egyik tagja.

Felújították ezt a belvárosi pincét, majd fokozatosan berendezték. Kezdetben használt barique hordókat vásároltak, illetve a papák hordóit használták, de azokat egy kivételével folyamatosan kiszelektálták.




A kóstoláshoz bőséges borkorcsolyát és ásványvizet biztosítottak számunkra a szervezők.

A bőségtál házi készítésű finomságokkal megpakolva. 

Hagyma, erőspaprika. Ki-ki ízlése szerint választhatott.







Érkezéskor mindenkit finom házi pálinkával vártak a vendéglátók. 


A rövid ismerekedés után pedig el is kezdődött a borkóstolás, a klasszikus kóstolási sornak megfelelően.

Te küldted



Először a fehérborokkal kezdtük a kóstolósort, a kevésbé érleltektől az érettebb tételek felé haladva.


A kézműves borászat a szőlő préselését és a must letárolását is kézzel végzi. Az erjesztéshez túlnyomórészben fajtaélesztőt használnak. Majd pedig a borok fejtését legalább kétszer elvégzik. Mindezek mellett igyekeznek kevés ként használni. Deríteni és szűrni csak, ha nagyon szükséges, akkor szoktak.


Nagy izgalommal vártam a tételeket hiszen nem sokszor van alkalmam igazi kézműves borászat tételeit kóstolni. 

   
Első tételként egy még szinte hordóminta Generosa-t kóstoltunk.

Opálos színű Generosa.


A generosa az ötvenes években született a Móri borvidéken a piros tramini és az ezerjó fajták keresztezéséből Bíró Károly nemesítő munkája nyomán, majd a hibridek a kecskeméti kutatóállomásra kerültek, ahol Kurucz András, 1976 után pedig Dr. Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértéke­lések. Kedvező tulajdonságai alapján a hibridek közül a K.15-ös emelkedett ki, amely 2004-ben kapott állami minősítést generosa néven. Bőtermő, bírja a szélsőséges időjárást, magas cukorfokra képes, bora illatos, íze zamatos, de visszafogott. A szőlőfajta telepítése az utóbbi években kapott nagyobb lendületet, jelenleg 400 hektáron termesztik, főként a Hajós-bajai, a Kunsági és a Móri borvidéken.


Jelen tétel még hordóban érik. Derítve volt, de szűrés még kell neki.

Kifejezett kedvenceim közé tartoznak a hordóminta tételek. Hiszen mivel még nem kiforrott tételről beszélünk nagyon illat-és ízgazdag, játékos tételek. 

Engem a bor illata kovászos uborkára emlékeztetett. :)




Második tételnek egy bio Olaszrizling került a poharakba.


Illatos Olaszrizling.

Egy igazi közép-európai, kárpát-medencei fajta, amelynek számos szinonimája létezik és habár Magyarországon veszik a fajtát a legkomolyabban, a környező országokban is találkozni az olaszrizlinggel szép számban.

Az Olaszrizling fajtát két féle eljárással is készíthetik reduktív- illetve oxidatív eljárással. 

Jelen tétel fahordós érleléssel (oxidatív) készült. Ízében ásványos. Szép, letisztult bor.

A szőlő Balatonedericsről érkezett.






A harmadik tétel egy 2023-as Rajnai rizling volt.

Szinte hihetetlen, hogy pár hónapos érlelés után már a pohárban pörgethetjük.


A rajnai rizling a világ egyik legfantasztikusabb fehérszőlője. Németországból, a Rajna-vidék mentéről származik. Egyes feljegyzések alapján 1435-ben említették először Rheingau vidékén egy adásvételi szerződésben. Valószínűleg a német reissen szóból származik, amit valahogy úgy lehetne fordítani, hogy hasítás, mely talán a bogyó elválására utal, ugyanakkor a Russling szó etimológiája is előkerült a kutatások során, ami a mélyebb színű, pontozott vesszőkre utal. A rajnai rizling egyik szülője a gouais blanc (hajnos), ezáltal számos ismert fajtának rokona, így például a chardonnay-nak vagy a furmintnak.


A pincészet a Katonatelepi Kutató Intézetből vette a szőlőt.

A szőlő egy napot volt héjon. Készítésekor irányított erjesztést alkalmaztak.

Ízében petrolos, olajos, hosszú lecsengéssel. Friss, ropogós, dinamikus savakkal.









Röviden az irányított erjesztésről. 
Ilyenkor a szőlőt élesztővel oltják be.

Ennél az erjesztésnél a borász dönthet, hogy milyen stílusú legyen az elkészült bor. 
Ha 18 fokon erjesztik akkor mangós, ha 20 fokon akkor tuti fruttis, ha 22-n akkor banános aromájú lesz az elkészült tétel. 




Negyedik tétel szintén Rajnai rizling volt, de egy 2022-es.


Szép, tiszta tétel.


A szőlőt szintén a Kecskeméti Kutató Intézettől vásárolták.


Ez a szőlő is teljesen bio. Olyannyira, hogy katicabogarakat használnak tetvesedés ellen. 

A fajtának nagyon jól áll az érlelés, mert csodálatos ízeket tud produkálni.

Ezen tétel már kissé érettebb jegyeket mutatott. Még inkább petrolos, kerozinos jellegű.  




És itt jött az érdekesség, mert az ötödik tétel is Rajnai rizling volt. Még korábbi, egy 2021-es.


A három Rajnai rizling közül ezen tételnél a legintenzívebb a petrolosság. Nem is csoda, hiszen ez a bor kapta a leghosszabb érlelést.




Ekkor jött el a pillanat, hogy kis szünetet tartsak a kóstolásban így bekukkantottam a kóstoló tér mögötti érlelő terembe.




Itt foglalnak helyet a reduktív érleléshez szolgáló acéltartályok és az oxidatív érleléshez szükséges tölgyfa hordók.

A fehérborok erjesztéséhez, tárolásához 3-5 hl acéltartályokat használnak.



A hordókon szerepel az épp benne érlelt szőlő neve illetve más, a borásznak szóló fontos adat.




A fehérborok kóstolása után az átmenetet a vörösborokhoz egy Siller képezte. 


Hatodik tétel egy Kékfrankos szőlőből készült Siller volt.

Halvány bordósság.


A siller bor (kastélyos bor) neve nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem létezik. A siller egy színtartomány - a rozénál sötétebb, a vörösbornál halványabb.

A kékfrankos egy igazi közép-európai fajta, amelynek eredete nem teljesen tisztázott, ugyanakkor számos izgalmas történettel, legendával rendelkezik. Nem csak vörösborként fogyasztható, de ahogy látjuk sillert is készíthetünk belőle. 


A szőlő Helvéciáról került a pincészethez. 

Fel napot volt héjon. Ezen rövid idő alatt nyerte el végleges színét. 

A meggy ízt, kortynyi csípősség kíséri. Izgalmas tétel.

25-27 extrakt tartalommal.




Majd pedig következtek a vörösborok a könnyedebbektől a komplexebb tételekig haladva.





Hetedik tételként egy 2022-es Kékfrankost kóstoltunk.

Mély szín intenzitás.

A kékfrankos a legfrissebb kutatások szerint valószínűleg a mai Ausztria területéről származik és a kék zimmettraube és a gouais blanc (hajnos) kereszteződésével jött létre. Az első említések Ausztriában (blaufränkisch) és Németországban (Württemberg tartományban lembergként ismerik) az 1800-as évek középső felére tehetők. Magyarországon először 1890-ben említik, régi szinonimája a nagyburgundi volt. Napóleoni legenda szerint az értékesebb kékfrankkal kellett a soproni boros gazdáknál fizetni érte, mindez azonban nagy bizonyosággal tényleg csak legenda lehetett, hiszen Sopronban még leginkább fehérbor volt akkoriban elterjedt, illetve a fajtát is később kezdték el jegyezni az országban.

A szőlőt a Hetényi pincészettől vette a pince.

A szőlő 3 hetet volt héjon (21 napig). A mustot minden nap átforgatták.

Íze kimondottan gyümölcsös.




Nyolcadik tételként egy 2021-es Cabernet Sauvignon-t kóstolhattunk.

Mély, telt karakterű tétel.


A cabernet sauvignon a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb szőlőfajtája.
Franciaországból, ezen belül is Gironde megyéből származik. Két szülője a cabernet franc és a sauvignon blanc, a természetben végbement spontán kereszteződés szülötte. A fajta első említése a 18. századra vezethető vissza, petit cabernet-nek is nevezték akkoriban. Bőtermő, késői rügyfakadás mellett viszonylag későn érő fajta, ezért is fontos, hogy az érettsége megfelelő legyen, így komoly igényt támaszt a termőterületen belül is az egyedi fekvésnek, kitettségnek.


Szekszárdról vásárolta a szőlőt a pincészet.

14,5 alkohollal bírt a tétel. Bivaly erős bor. Ízében lágy, selymes.





Kilencedik tételként egy 2019-es Kékfrankossal ismerkedtünk.

Mélyvörös Kékfrankos.

Számomra a kékfrankos az örök kedvenc. Érdekes ízutazás volt egy érleltebb kékfrankost is megkóstolni. Nagyon finom fűszerességet véltem benne felfedezni. 




Tizedik tételként egy 2021-es Merlot tételt kóstolhattunk.

Mélyvörös színű bor.


Merlot esetében a szülők (spontán kereszteződés) a cabernet franc és a magdeleine noire des Charentes, utóbbi az édesanya. Szinte negyven országban jegyzik a fajtát, ami korai rügyfakadással és virágzással, valamint átlagos éréssel rendelkezik.


Selymes textúrájú, finom fűszeres bor. Aromás.




Utolsó két tételként pedig még két Cuvée következett.


Miért jó házasítani a borokat? 

Mert az adott szőlőfajták legjobb tulajdonságai jelenhetnek meg ezáltal az elkészült borokban és a különböző szőlőfajták egymás erősítésével egy igazán komplex tétel születhet, melyet a borász kelt életre. 



Tizenegyedik tételként egy Cabernet Sauvignon, Kékfrankos és Merlot házasítást ízlelhettünk, melynek fantázia neve a Kecskevér lett.

Nagyon mély színű, testes tétel.


Remek dolog a merlot cabernet sauvignonnal házasítani, mert kevesebb tannin- és savtartalommal bír, így jól kiegészítik egymást.


Meleg karakterű, kerek tétel született, amiben aszalt gyümölcsöket, édesfűszereket véltem felfedezni.






Utolsó tizenkettedik tételként pedig a SOHER cuvée következett.


Cabernet Sauvignon és Kékfrankos házasítás.

Mély, intenzív, testes tétel. 

Visszakóstolása kötelező. 





Bár a szervezéskor még 6-8 tételes borkóstolóra készültünk végül 12 tételt ismerhettünk meg, mely az igazat megvallva nem kis mennyiség. Viszont szerintem ezt senki sem bánta, hiszen remek borokkal tehettük meg ezen ízutazást. 


Fotó: Almási István




Örülök, hogy megismerhettem a szervezőket és a kollégákkal is egy kellemes estét tölthettem valamint mélyíthettem tudásom a borok ismerete terén. 


Fotó: Almási István





További jó borkészítést kívánok a Kvartett csapatának!



Köszönjük a szervezést!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...