"A szőlőmagoncok élete sem egyszerű."
 |
| Győrffy Zoltán a Pécsi borozó főszerkesztője és Hevér László az intézet főborásza Fotó: Borfokoló |
Régi magyar fajtákkal, XX. századi magyar fajtákkal és innovatív magyar fajtákkal ismerkedtünk a sajtókóstolón a Palack borbárban.
Az érdekes és izgalmas kóstoló a sylvertől a zeniten át a csókaszőlőig tartott, ugyanakkor ezen borok érdekessége, hogy nem is kerülnek kereskedelmi forgalomba. Bizonyos tételekből mindössze 20 palack készült, de a legnagyobbakból is csak 3000.
A palackok és az előadók a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetéből érkeztek hozzánk.
Pécsi borvidék
 |
| Pécsi borvidék OEM |
A Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig tart, a 823 hektáron elterülő Mecsekaljai borvidék, ahol magyar, horvát; szerb, és német települések határában folyik a szőlőművelés. Pécsi, Versendi és Szigetvári körzetekre osztható, melyek borászati szempontból hasonlóak. Klímája mediterrán. A Villány–Siklósi borvidéknél is forróbb, szárazabb, sok a napsütés, hosszú a tenyészidő. A Mecsek óvó hatása miatt még 440 méteren is találunk szőlőt. Ebben csak Tokaj-Hegyaljához hasonlítható a terület. Természeti csapások közül az aszályt kell számításba venni. Termőtalaja a különböző vulkáni eredetű alapkőzeteken található löszre illetve pannon homokra rakódott barnaföldek, barna erdőtalajok. Remek fehér és vörösbor szőlők teremnek errefelé. Olaszrizling, furmint, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöld veltelini.
Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepelte az első magyar egyetem alapításának 650. évfordulóját, hiszen a pécsi felsőoktatás története 1367-ig nyúlik vissza, amikor Nagy Lajos királyunk a püspöki székvárosban, Pécsett egyetem létrehozását kezdeményezte. Egy többlépcsős integrációs folyamat eredményeképpen létrejött a Pécsi Tudományegyetem, amely mára az ország egyik legnevesebb, regionális vezető szereppel bíró egyetemévé vált, ahol tíz karton a felsőoktatás teljes spektrumán magas színvonalú képzés folyik.Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
A tudományos műhelyt potosan 70 évvel ezelőtt, 1949-ben több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre lapozva hozták létre. Ma Európában egyedülálló és pótolhatatlan fajtagyűjteménnyel és szőlőgénbankkal rendelkezik, különös tekintettel az elfeledett Kárpát-medencei magyar fajtákra. Az 1500 borszőlőfajtát magába foglaló szőlőgénbank méretét és fajtagazdagságát tekintve a hatodik legnagyobb a világon.
A génmegőrzésen túl hazánkban egyedül Pécsett folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, melynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése. Az ellenálló, de versenyképes minőséget adó szőlőfajtákkal drasztikusan csökken a szőlő kártevők elleni védelem volumene, ezzel a termelési költségek és a vegyszeres védekezés humánegészségügyi és ökológiai terhelése is.
Az Intézet 18 államilag elismert szőlőfajtával és 20 klónnal rendelkezik. Az új fogyasztói irények és a kor kihívásainak való megfelelést szolgálja az állami minősítésre bejelentett 36 új fajta-és klónjelölt. Az új nemesítési eredményekből 11 rezisztens fajtajelölt, a klónjelöltek pedig elsősorban a hungarikum fajtakörből kerülnek ki.
A szőlészeti kutatásokat a város nyugati határában lévő Szentmiklós-hegyik 30 hektáros ültetvény szolgálja. A borászati kutatások elsődleges célja a szőlőfeldolgozás korszerűsítése, az erjesztéstechnológia optimalizálása, a borászati fajtaértékkutatás és a versenyképesség megőrzésére irányuló törekvés a szélsőséges évjáratokban is.
Cirfandli
Fehérszőlő fajta, a tramini és a piros veltelini természetes kereszteződése útján jött létre.Régebben azt hitték, hogy Észak-Olaszországból, a Comói-tó környékéről származik, de a legutóbbi DNS-vizsgálatok szerint osztrák eredetű fajta, ahol ma is közel 100 hektáron termesztik, majd később innen került Magyarországra. Sok ismert szinonimája van, amik gyakran illesztik hozzá a piros jelzőt, ezt valószínúleg onnan kapta, hogy ha teljesen beérik, a héja világos pirosas színt kap.
Hazánkban a Mecsekalján, Pécs környékén találhatóak telepítések belőle, itt is kevés, úgy 20 hektár körül. Anno a pécsi káptalan kezdeményezésére 1850 körül került Baranyába. A melegebb éghajlatot kedveli, közepes savú, késői érésű fajta, ami még késői szüretre is alkalmas. A belőle készített száraz borok általában halvány arany színűek, virágos, fűszeres illatúak, közepes testűek. Édeset 2-3 éventként lehet belőle készíteni, amikor egy betegségenek köszönhetően, részlegesen bénul a kocsánya, ami miatt a szemek betöppednek, így koncentrálódik a cukortalom.
 |
| A teljes repertoár Fotó: Borfokoló |
A kóstolóra hozott tételeket Győrffy Zoltán a Pécsi borozó főszerkesztője és Hevér László a Szőlészeti és borászati kutatóintézet főborásza mutatta be.
Kóstolt tételek voltak:
Sylver 2018
 |
| Fotó: Borfokoló |
Zöldes illatjegyek.
Tramini származék (petra és bianca keresztezés). Rezisztens peronoszpóra és lisztharmat ellen nem kell permetezni.
Illatos, korai érésű, relatív bőtermő.
Nincs forgalomban.
Jázmin 2018
 |
| Fotó: Borfokoló |
A jázmint a petra és a bianca fajtákból 1986-ban állították elő. Korai fakadású, korai érésű, közepes termőképességű. Kevés szőlőmunkát igényel.
Illatában parfümös, jázmin illat érezhető.
Nincs forgalomban.
Zenit 2018
 |
| Fotó: Borfokoló |
Király Ferenc és Németh Márton egy új korán érő és bőtermő, jól cukrozódó szőlőfajtát szeretett volna, ez ilyen lett.
Augusztus elején szüretelhető, késői szüretnek is jó.
Édes, alma és körte illat. Nagy glicerin beltartalom.
Terveznek pezsgőt is készíteni.
Forgalomban van.
Chardonnay 2017
 |
| Fotó: Borfokoló |
Illatában érezni a hordóhasználatot. Reduktív, de olajos, glicerines beltartalom.
A tétel egy almasav bontó kísérlet eredménye. Kíváncsiak voltak, hogy fehérszőlő fajtánál érdemes-e ezzel próbálkozni. Érdemes.
Amerikai hordóban fél évig erjed, seprőfelkavarással (bâtonnage).
Forgalomban van.
Cirfandli 2017 késői szüret, félszáraz
 |
| Fotó: Borfokoló |
Ezen fajta Pécs különlegessége. 25 hektáron terem. Annak idején, szerették volna, ha Tokaj mintájára Pécsett is lesz aszú, még köveket is hoztak Tokajból. 10 évből egyszer lehet "aszút" készíteni. Október végén szüretelik. 3 éjszaka áztatás, csömöszölés, spontán erjesztés majd fajélesztős erjesztés. 13-14 g/l cukor.
Aranysárga szín, illatában speciel istálló szagot éreztem. Ez számomra teljesen pozitív volt. Fügés jegyek. Aromatikájában megvannak az Aszú jegyek. Igazi gasztrobor.
Forgalomban van.
Csókaszőlő 2018
 |
| Fotó: Borfokoló |
Ősi magyar szőlőfajta. Gyorsan kezd töppedni.
Színe világos vörös. Glicerines beltartalom, de könnyű vörös bor. Magas alkohol.
Nincs forgalomban.
Summa Merlot 2017
 |
| Fotó: Borfokoló |
Élénk vörös szín. Glicerines beltartalom. Robusztus tétel. Aranyérmes.
Hordó kísérlet eredménye. Magyar, francia, amerikai hordóban érlelték a tételt. Lájtos, M-es és M+-os pörkölésű hordók. Összesen tehát 9db hordóban érlelődtek a tételek. Végül összerakták a 9 tételt ezért summa.
 |
| Fotó: Borfokoló |
A magyar hordóból füstös, kátrányos jegyeket kapott. A francia hordóból vaniliás, parfümös jegyeket. Az amerikai hordóból wiskey, popkorn jegyeket kapott.
Nincs forgalomban.
Summa Cabernet Sauvignon 2017
 |
| Fotó: Borfokoló |
Mély vörös szín, testes tétel.
Szintén hordó kísérlet eredménye, de már csak 6db hordó. Magyar, francia, amerikai hordóban érlelték a tételt. M-es és M+-os pörkölésű hordók. Végül összerakták a 6 tételt valamint 20%-ban tartályos tétel is került bele.
A hordók erezete, porózussága más és más.
A magyar hordóból füstös, kátrányos jegyeket kapott. A francia hordóból vaniliás, parfümös jegyeket. Az amerikai hordóból wiskey, popkorn jegyeket adódtak a borhoz.
Nincs forgalomban.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a francia tölgy vaníliás jegyeket kölcsönöz a bornak, míg az amerikai tölgy étcsokoládét és kókuszt, míg a magyar zempléni tölgy például pörkölt magvas jegyeket ad a bornak.
Az égetéssel kezelt hordók alaptípusairól bővebben:
Enyhe égetés (LT) vagyis Light
Ennél a típusnál éppen csak megkapja a hordó belsejét a tűz,
ezáltal visszafogott lesz tanninban. Leginkább fehérborokhoz javasolják,
könnyed virágos, gyümölcsös ízvilággal lepi meg a fogyasztót. Némi
vajasságot is kaphat a hordóból, esetleg egy kis pirítós vonalat is
felvehet.
Közepes égetés (M) vagyis Medium
Itt már erősebb a tannin jelenléte, de még finom formában és sok
aroma kerül a hordóból a borba. Ha jól integrálódik a fa a nedűben,
akkor itt jelenik meg a nagyon jellegzetes vaníliás aroma, édeskés
hangsúllyal. Annyira tipikus e vonal, hogy a borfogyasztóknak ez a
könnyen felismerhető és felhasználóbarát karakter már szinte elvárásként
jelenik meg. Leginkább az Egri borok
mennek el ebbe az irányba, és ez kissé a fehérborok uniformizálódását is
jelenti.
Erősen közepes égetés (M+) vagyis Medium +
Értelemszerűen erősebb a hordó égetése, és ezért sötétebb a fa is.
Ettől az aromák már elmennek a pörköltes ízjegyek irányába, megjelenik a
pörkölt mogyoró, a kávé, és kap az anyag egy kis mézes jelleget is.
Ennél a hordónál már nagyon komplex bort kell betölteni, hogy a bor
„elbírja” a dongákból kioldódó aromákat, és szépen integrálódjon.
Még markánsabb az égetés, magasabb hőfokon és hosszabb ideig zajlik
a folyamat. Ennél az immár igen erős pörkölésnél dominálnak a füstös
aromák, megjelenik a karamellizáltság. Ebbe a hordóba csak olyan
alapanyagot szabad beengedni, amely megbirkózik ezzel a környezettel.
Igazi nagyágyúknak való hordó, nemes, hosszú érlelésre, nagy potenciálra
hivatott bornak van itt helye.
 |
| A kóstoló során finom sajttálakról csemegészhettünk. Fotó: Borfokoló |
Nagyon érdekes és tartalmas kóstolón vettünk részt. Értékes és finom borokat kóstoltunk. Külön élvezet volt úgy kóstolni, hogy ezen tételek közül sok még nem is került forgalomba.
Ezúton is gratulálunk a szőlőfajta-nemesítés áldozatos munkájában elért eredményekhez, és kívánjuk, hogy az elkövetkezendő évjáratban is a most megismertekhez hasonlóan ígéretes eredmények szülessenek.
Köszönjük a meghívást a Wineglass Communicationnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése