Őt kérdezte a szerkesztő-műsorvezető Tóth Mónika és a két szakértő műsorvezető Koller Tamás séf és Lawani Alex borszakértő.
Jól érzem magam: az út, amin járok, teljesen kiszámítható. Szerintem egy olyan mintagazdaság, amilyent én szeretnék létrehozni, legfeljebb 15 hektárnyi ültetvénnyel rendelkezhet. Ennyit a család még a saját erejéből meg tud művelni. - olvasta fel Tóth Mónika a riport elején Gábor szavait.
Tóth Mónika: Kiszámítható egy ilyen út?
Kiss Gábor: Részben kiszámítható. Ha az ember ért hozzá eléggé biztonságosan. Mindenképp kell tudni, hogy mit szeretnénk. Mi a hosszú távú cél. Milyen úton járunk. És akkor utána kiszámítható. Nyilván vannak mindenhol zökkenők, mindig vannak kitérők. Vannak olyan évek, amikre az ember nem számít. A természettel dolgozunk. Az időjárásnak vagyunk kitéve. Nincs olyna, hogy tökéletes. Minden napot le kell reagálni. Mi választottuk, de természetesen azért ehhez értünk is.
Koller Tamás: Már 10 hektárnál tartasz?
K. G.: Valahol 10 és 11 hektár között tartok. Egyszer össze kéne tényleg számolni. Mert ez ilyen sok kicsi helyrajzi számból áll össze. Mindig veszek egy darabot, de most már nagyon fékezem magam.
K. T.: De nem is olyan könnyű új dűlőket venni Villányban, nem?
K. G.: Nem könnyű, főleg igazán jó, magas minőségű területeket nem könnyű. És az elmúlt években ezeknek az áruk megháromszorozódott. Nagyon drágák. Én már csak olyan területet veszek, ami szomszéd vagy kiegészíti a táblát.
K. T.: Veszel külön szőlőt?
K. G.: Nem vásárolok külön szőlőt. Ezt az évi 60-70 ezer palack bort, a saját területemről szüretelem.
K. T.: Mi a helyzet a Csókaszőlővel?
K. G.: Ne hergelj! - nevet Gábor.
K. T.: Neked is lesz olyan borod, hogy Nászút helyett?
K. G.: Nem. Szerintem mindennek megvan a helye. Meg hát ugye a boroknak is a helye megvan, meg a neve megvolt. Egyébként ez a Csókaszőlő most már eléggé szép cabernet franc-t terem. - nevet Gábor.
K. T.: Mi a különbség a mostani illetve a 2016, 2017-s évjárat között?
K. G.: A 2018-s nagyon érdekes év volt, mert jött az az augusztusi nagyon nagy meleg, amiről úgy gondoltam mint 2013-ban szeptember 17-18-án befejezem a szüretet és akkor utána már pihenhetek. De ez nem jött össze, mert nem úgy érett a szőlő ahogy szerettük volna. Hiába volt az óriási kánikula. Tehát itt van az, hogy minden évben tanulunk és minden évben az időjárás valamilyen szinten megvisel minket és nincs ugyanolyan év. Hál istennek hozzáteszem.
Egészen szeptember közepén kezdtük a szüretet. Háromszori, sokszor négyszeri szüret időponttal egy-egy fajtánál és október 24-én fejeztük be. Küzdelmes év volt. A szüret időszak ez az augusztus végétől október végéig ez a kiszámíthatatlanság, ez a teljes káosz ami így körbevett. Ez nyugtalanító volt egy picit. De annyira én nem stresszelem túl magam.
 |
| Fotó: Bortársaság |
K. T.: Mutasd be röviden a Rouge 364-t.
K. G.: Minden évben picit más, mint ahogy az évjárat is más. Nagyon remélem, hogy én is fejlődöm és egy ekkora pincészetnek megvan az az előnye, hogy kicsit az én ízlésvilágomnak megfelelően készíthetem a boraimat. Úgyis megtalálják azt a fogyasztói réteget.
A 2018-as annyiban változott az előző évektől, hogy még jobban szeretnénk hangsúlyt adni az alapbornál a tömény gyümölcsösségnek egy nagyon finom francia hordóval kiegészítve.
Ezáltal 2018-ban kapott először egy kicsi kékfrankost, ami egyébként nem is olyan kevés %-ban. Ezt kiegészíti a három bordeauxi fajta (cabernet savignon, cabernet franc és merlot).
A kékfrankos azért áll jól neki és tetszik neme is, mert ugye egyrészt jó savat hordoz. A sav pedig ízt hordoz magában.
Másrészről a kékfrankosnak van egy ilyen erőteljes meggyes gyümölcsössége. Hogyha az ember igyekszik megőrizni a primer aromákat és nem viszi el csersav hangsúlyba akkor a struktúra építés nem megy végig, hanem egy kicsit ilyen könnyebb marad a bor. Jó ivású, mégis tartalmas.
Nevét illetően azért 364 mert lenyúlták a 365-t. - nevet Gábor.
Lawani Alex: A Bortársaság a te boroddal reklámozta a Bisztróbor kategóriát.
K. G.: Attól, hogy Bisztróbor még legyen tartalmas, legyen íze és adjon egy élményt. Attól, hogy minden nap lehet inni még nem kell egy híg bornak lennie.
A hosszú távú cél az lenne, hogy egy ilyen 364 Rouge az legyen egy Bikavér kategória. Mert kb. a Bikavér a mindennapok bora.
K. T.: A test mellé jön a gyümölcsbomba, az a gyümölcs fröccs, amit bele akartál képzelni. A házasítás arányokat el tudod mondani?
K. G.: 20% savignon, 30% kékfrankos, 25-25% merlot és cabernet franc
L. A. - K. T.: Nem láttunk a palettán idén Rosét. Mi a helyzet a roséval?
K. G.: Kényszer hatására készítettem egy 4000 palackot. Egy hónapon belül ki is fog futni. Most kerül piacra éppen ezért mert nagyon kevés készült belőle. Én a roséért nem vagyok oda. Az ültetvényeink minősége, kitettsége nem való rosénak. Én megtanultam elkészíteni és tisztességesen el is készítem. Nagyon szeretik az emberek. Az ember meg akar válni tőle, de az emberek szeretik. Már évek óta mondogatom, hogy abbahagyom, mert nem az íz világom. A vörösborok inkább. De aztán valahogy sose sikerül.
Pont ez az idei (kékfrankos, merlot) még nekem is ízlik. Annak ellenére, hogy a 2018-as év nem volt rosés év, mert nagyon meleg volt. Elszaladtak az alkoholok, iszonyat magasak voltak a savak és éretlenek voltak a szőlők. Egy jó rosét is érett szőlőból, jó csinálni. Nem kell fenolosan érett, de egy biológiai.
K. T.: Mi volt a stratégiád és a taktikád?
K. G.: A francia hordók nagyon kifinomult íz világot kölcsönöznek a bornak. Annyit tudni kell a francia hordókról, hogy attól független hogy nagyon drágák, nagyon szépen megőrzik a gyümölcsösséget, miközben egy selymes, vaníliás leheletnyi érzetet adnak neki plusszban. Első és másod töltés, 500 literes. 3 hónapig értek a tételek a francia hordóban.
L. A.: Mi áll hozzád közelebb: franc vagy merlot?
K. G.: A franc. A franc egy kiegyenlített fajta és állítom, hogy tényleg Villány fajtája, mert a leggyengébb évben pl. 2014-es évben is magas minőséget szüreteltünk.
Tamás még a végén hozzátette, hogy a 2018 Rouge egy paradigmaváltáson esett át. Teljesen más kategóriájú borrá tette ezt a tételt, mint a korábbi évjáratok.
 |
| Fotó: Bortársaság |
A második bor a Code (Cabernet Frank) 2016 volt, melyet bemutatott Gábor.
K. T.: Mi az, hogy Code?
K. G.: A neve fantázia név. Mitől jó egy bor? Az egyedi lemásolhatatlan terroirtól, a fajta jellegtől és a borász munkájától. Hiszen ez egyedi és lemásolhatatlan, mint egy kód.
A 2016 év vége nagyon jól sikerült. Ott a szüret idejében kellett többször válogatni. Mert szeptember közepén volt egy nagyon nagy esőzés, és a merlot elkapja a szürke és a fekete penész nagyon hamar elkapja, hiszen érett a szőlő, vékony a héja, tehát többször kellett válogatni. Voltak területek amit válogatni kellett többször, annak ellenére hogy már rég be volt állítva a szüret mennyiség. A tétel francia hordóban érlelődött 16 hónapon keresztül.
T. M.: Szeder szín. Szinte majdnem fekete. Szeder fekete. Enyhe bodza árnyalat.
K. G.: Mit kellene éreznünk a borban?
K. T.: Elsősorban a bor nekem egy élvezeti érték. Nem keresem, hogy milyen illatokat kellene érezni. A komplexitás a lényeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése