A tokaji szőlőhegyen 2020-ban - 2020.07.05

Rex vinorum...

Ha ma Magyarországon bárkit megkérdezünk, hogy mondjon egy híres borvidéket hazánkban, a legtöbben a Tokaji borvidéket említik. Sokan egyből az aszút is hangsúlyozzák, mások még a tokaji palackot is méltatják.

Pár hete viszont forgalomba került az a bizonyos aludobozos tétel. Elég megosztóvá téve a boros közösséget. A fejekben egyből körvonalazódott a kérdés: Ez vajon Tokaj hírnevének a vége? Vagy épp egy új kezdet?

Egy viszont biztos: Valami változik!

Tény, hogy Tokaj-Hegyalja valamint az ott készülő "A borok királya, a királyok bora"-ként ismert aszú régi fénye megtépázódott az idők során. A modern "light-os" korunkban folyamatosan átalakulunk, szokásaink, életmódunk. Kevesebb azon alkalmak száma, ami méltó lenne az aszúhoz, és szakértői kóstolókon vagy versenyeken kívül bizony ritkán bontanak fel aszú palackot.

 

Kép a tokaji bormúzeumból.

 Van persze aki érdeklődne, de anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy akár egyszer is megkóstolhasson egy igazi 6 puttonyos aszút a legjobbak közül. De tény, a tokaji aszú a világ legdrágább borászati eljárásával készül.

Nekem volt szerencsém részt venni az Aszú Borkiválóságok bemutatón 2018-ban, ahol nem egy kiváló tételt kóstolhattam. Sajnos, a Borkiválóság program megszűnt.

 

Az aszú példa nélküli a világban, hiszen 200 gramm maradékcukorral rendelkezve is könnyedén fogyasztható.

Tokaj-Hegyalja talaja sovány és ásványos, komoly a vízgazdálkodása. Jól vezeti és tárolja a vizet. Nagyon porózus és meleg. Ez a terroir nagyban kedvez az itt készülő tételeknek, de legfőképp az aszúnak. De az aszúnak nem elég a jó talaj és a megfelelő klíma. Szükséges még egy gomba is, melynek neve Botrytis Cinerea, hétköznapi nevén szürkepenész. De mindez még mindig nem elég, hiszen csak akkor aszúsodik be a fürt, ha egészséges. Valamint az időjárásnak is megfelelőnek kell lennie, hiszen az őszi napsütés teszi lehetővé a szőlőszemek töppedését, bennük a cukor és egyéb értékes anyagok koncentrálódását.

Tokaj-Hegyalja dűlői
A szőlő a talajnak köszönhetően olyan elemeket vesz fel és olyan arányban, amelyek jól ihatóvá teszik a tokajit.

Így tehát a világ egyik legegyedibb édes bora, a tokaji aszú bátran nevezhető a természet csodájának.

Természetesen az a bor, aminek megszületéséhez ennyi feltétel szükséges valamint sok-sok ember együttes összefogása által készül, megérdemli a tiszteletet, amit leginkább a palack ad meg.

A tokaji palackot a termékleírás nagyon szigorúan szabályozza.

„Egyenes hengeres testű, hosszú nyakú, színtelen üvegpalack, a következő méretarányokkal:
- hengeres rész magassága/teljes magasság: 1:2,7
- teljes magasság/alapátmérő = 3,6:1
 
A palackon saját anyagából pecsét elhelyezhető, mely tartalmazhatja a Tokaj/Tokaji nevet, a bortermelő márkanevét, cégemblémát vagy más információt. A palack űrtartalma elsősorban 0,5 liter, de engedélyezett a 0,375 literes, 0,25 literes, 0,1875 literes vagy 0,1 literes űrtartalmú üvegpalack.”

Viszont a tradíciókban a legizgalmasabb mindig az, hogy felrázhatóak, modernizálhatóak!

Külföldön egyre inkább kezd elterjedni, hogy a borokat aludobozos kiszerelésben hozzák forgalomba. Olcsóbb előállítani, a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb és szállítása is könnyebb. Leginkább könnyű fehér és rozé tételeket ezek. A külföldi trendek pedig egyre inkább gyűrűznek be hazánkba is.

Már 2018-ban is volt aludobozos bor.

Maga az aludoboz nem nevezhető a bor kicsúfolásának, sokkal inkább azon palackos tételek, melyek nem nevezhetőek bornak.

Egy fiatal nem egyből intellektuális borkedvelőként kezdi. Nem azért vesz bort, mert ki akarja elemezni, érezni akarja a vajasságot vagy, hogy mennyire komplex az adott tétel esetleg éppenséggel, hogy mennyire fűszerszámos (mai nyelvezetben tartalmas). Egy fiatal a buli kedvéért vesz bort (és a bor még a jobbik eset). A választása könnyen esik egy ilyen alus tételre, hiszen könnyű, praktikus és nem kell hozzá bornyitó.

Nem feltétlenül számít eretnekségnek egy dobozos alupalackos tétel, még akkor sem, ha az éppen Tokajról származik is. Sőt tovább megyek. Régen a csavarzár is eretnekségnek számított.

Megkóstolja és megmarad benne, hogy MÁD. Majd később esetleg jön a kíváncsiság és azzal pedig a tudás, hogy meg is értse mi a különbség egy 500 Ft-os és egy 5 ezer Ft-os tétel között.

Hírnevet  nem lehet lerombolni azzal, hogy most készült dobozos tétel. 

Igenis kell néha egy kis felrázás a több száz éves tradícióknak. Ugyanakkor a tokaji palack ugyanúgy megmarad. Hiszen érték, tiszteletet ad az aszúnak valamint szigorú törvény rendelkezik a használatáról. Viszont sok esetben a piac diktál és a termelő ahogy tud alkalmazkodik.

Tokaj még mindig megosztó véleményen van. Minősítés kérdésben továbbra is éles véleménykülönbségeket hallunk. Van, aki kiindulási pontként tekint a több száz éves feljegyzésekre, míg mások azzal érvelnek, hogy az akkori szempontok merőben mások voltak, ezért érdemes átkalibrálni a gondolkodásunkat a mai kor igényeihez.

Számos új törvénykezés lépett életbe a Tokaji borvidéken az idők során.

2013 óta már nem lehet forgalomba hozni 3 és 4 puttonyos aszút.

A tokaji aszú esetében a szakma mára már túljutott végre a hagyományos vagy modern technológiai hitvitán, és mindenki megtalálta a rá jellemző stílust, amelyet évről évre egyre tökéletesebbre csiszolhat.

20 éve annak, hogy száraz tételeket is készítenek Tokaj-Hegyalján, melyeket leginkább csavarzárral zárnak le. A nemesebb, érleltebb tételek pedig üvegdugót kapnak.

Gizella Pincészet - Furmint csavarzáras

Szent Tamás Pincészet 2015-ös évjáratú Mádi furmint. Üvegdugóval lezárva.

 

Immáron 10 éve járok boros szakmai, formatív és informatív rendezvényekre, ahol nagyon sok emberrel találkoztam. Borászokkal, bloggerekkel, rendezvény szervezőkkel, szakmai partnerekkel, lelkes borkedvelőkkel (mint akinek én magamat is vallom). Amit pedig elmondhatok saját meglátásomként, hogy az embereknek van egy jellegzetes tulajdonságuk. Mégpedig az, hogy mindenkinek megvan a saját véleménye. Tehát készíthet a borász nagyon jó tételt, attól még nem biztos, hogy kóstolójára talál. Ha például az adott kóstoló személynek nem tetszik. Vagy lehet tetszene csak nem jó pillanatában találta meg az adott tétel.

Az nem kérdés, hogy évről-évre fejlődik a hazai borágazat, de vajon a borfogyasztók is ugyanígy fejlődnek?

 Vegyünk csak három típust. Legyen egy műértő borszakértő, egy lelkes borkedvelő és az a személy, akinek bor kell, hiszen jön a szülinap vagy a karácsony és az ismerősének venne egy drága tételt, hogy megkoronázza a családi és baráti együttléteket kategória.

A műértő borszakértő pontosan tudja, hogy Tokajon termelik, immáron legalább 500 éve, Magyarország leghíresebb borát, a tokaji aszút és hogy a borvidéken dűlők tucatjai nyertek megnevezést és besorolást a világ legrégebbi hivatalos, 1737 óta vezetett minőség besorolási rendszerében. Valamint azzal is tisztában van, hogy a száraz furmint a gazdag, komplex és ásványos karakterének köszönhetőn a tartalmasabb húsételek mellett is megállja a helyét.

A lelkes borkedvelő utána olvas Tokajnak és megérti, hogy nemigen vitatható, hogy vulkanikus talajával, őshonos szőlőfajtáival, kilométereken át kanyargó földalatti pincerendszerével és évszázadokra visszatekintő borászati hagyományaival Tokaj a világ egyik kivételesen értékes öröksége. Ugyanezen állásponton van az UNESCO is, ezért a Tokaj-hegyaljai borvidéket 2002-ben felvette a világörökség kulturális helyszíneinek listájára.

És itt van emberünk is, akit mondjuk nem igazán ragadott meg ez a bor téma dolog, de tudja, hogy az aszú az drága bor. Mikor bemegy egy boltba, akar venni egy tokajit, mert mégis csak jön az a szülinap vagy karácsony. Tokajit akar venni, mert szerinte az csak az aszú lehet. Aztán jön a meglepetés mikor az eladó esetleg visszakérdez, mégis milyen tokajit szeretne? Furmintot, hárslevelűt esetleg sárgamuskotályt, édeset vagy szárazat, szamorodnit vagy aszút? Nem, ő tokajit akar venni, mert az az aszú.

Vajon hazánkban melyik típusú borfogyasztóból van több?

 A nemzeti öntudathoz a borok ismerete is hozzátartozhatna. De sok embernek nem feltétlenül fontos, hogy a borok világában jártas legyen. Úgy gondolom nagy szükség lenne nyilvános bortesztekre, amelyen az átlag borfogyasztó szabadon részt vehetne. Ingyenes oktatással, kóstoltatással megismertetni a fogyasztókkal a minőségi borokat. 

Ezek után rá kell döbbenni, hogy hazánkon kívül van egy világ is. Vajon mit lát Tokajból a világ?

A furmint fajtának például egy egész hónapot neveztek ki, méghozzá a februárt és Magyarországon immáron 10 éve ünnepeljük. De Nemzetközi Aszú nap csupán 2017 óta van. Miért tartott ilyen sokáig, mire kivívta magának december 10-ét a mi nemes nedűnk?

Gizella Pincészet - Furmint

A világ bortrendjei változnak, mely alól Tokaj sem kivétel, de tény, hogy a tokaji aszút a legfinomabb desszertboraként tartják számon. Hugh Johnson World Atlas of Wine könyvében is kiemelten említi Tokajt és az ott készült tételeket.

Azonban egyre nagyobb jelentőségű a száraz kategória. Melyek mind inkább teret hódítanak Tokajon. Viszont egy száraz borsor kóstolása után is észrevehetjük, mennyire várjuk azért a desszertbort. Mint egy megkoronázva általa a kóstoló sort.

Mióta tudatosabban érdeklődöm a borok iránt, sokan jönnek hozzám érdeklődve. Ugyan meséljek már a borokról, mit tartok ebben annyira érdekesnek? Aztán van, akit úgy nem is érdekel, de kíváncsi és van az a típus, akinek eleve nem éri meg bizonygatni az értékeket.

Zsirai Pincészet - Tokaji Furmint 2015

Sajnos mindig is lesznek olyanok, akiknek a bor csak bor marad. Lehet az a legnemesebb tokaji aszú, képesek lesznek fröccsként inni és felhúzott szemöldökkel ezt mondani: - Ugyan, ez csak flancolás. Nem kell ezt túlmisztifikálni ez is csak bor. Van savanyú meg édes. Meg a tokaji.

Egy biztos, a Tokaj név egyet jelent a minőséggel. Sokan szerették is volna a nevet magukénak, mind az óvilág- mind az újvilág borvidékein. De Tokaj a miénk és méltán lehetünk büszkék rá 2020-ban is.