Szakmai borkóstoló a katonatelepi Őszköszöntő eseményen - 2021.10.02

 Itt van az Ősz, itt van újra...

Szakmai borkóstolót rendeztek a katonatelepi Mathiász János Általános iskolában. 

Az iskola Mathiász János világhírű magyar szőlész-borászról lett elnevezve, aki itt Katonatelepen foglalkozott szőlőnemesítéssel.

 

A szakmai kóstoló - az Őszköszöntő rendezvény keretein belül - a Borkutató Intézet munkatársai és a Mathiász János Borrend tagjai által került megrendezésre.

Mathiász János mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, amelyből 50-60-at ma is termesztenek.

  

 

A borkóstoló tételeit fehérborok  illetve egy rosé tétel alkotta. 

A 8 kóstolásra váró tétel között nem egy olyan szőlőfajtából készült, amely a Borkutató saját keresztezése. Valamint Kecskemét város borát is megízlelhettük.

Nem is csoda, hogy sokan eljöttek az eseményre és mindenki kíváncsian várta a borok megismerését.

 

A kóstolás megkezdése előtt ismertetve lett pár fontos tudnivaló. 

Többek között olyan általános információ, hogy hogyan is zajlik egy borkóstoló, mire figyeljünk a kóstoló során, hogyan fogjuk a poharat, hiszen a résztvevők között sokan laikusként vettek részt.

Borkóstolás sorrendje: 

-  Fehér boroktól a vörös tételekig.

- Fiatal tételektől az idősebb tételekig.

- Száraz tételektől az édes tételekig

 

A szakmai kóstolón részt vett Szabó Attila is a Borkutató elnöke.

A kóstolás menete:

1. A megjelenés: A poharat fehér felület fölött, kb. 45 fokos szögben megdöntjük, úgy nézünk keresztül a poháron és a boron; Látással történő vizsgálattal megállapítjuk a bor színének intenzitását (mélységét) és árnyalatát, megvizsgáljuk tisztaságát és az esetleges egyéb észleléseket: CO2 jelenlét (gyöngyözés a bor felszínén vagy a pohár falán); már érésben lévő borok esetén a széli elszíneződést és a magot.

Egyéb: zöldes-fehér, világos. Ez a reduktív technológiára utal. Ha mély sárgás akkor hordós érlelést kapott volna. 

2. Illat: A szaglással történő vizsgálatnál célszerű betartani az alábbiakat: kitöltést követően azonnal szagoljuk meg a bort, először ne mozgassuk a poharat, hajoljunk fölé, és úgy szagoljuk meg, ha az álló poharat megszagoltuk, utána vegyük kézbe és óvatosan forgassuk meg a pohárban, és akkor szagoljunk bele, figyeljük meg a bor illatának tisztaságát, intenzitását és a bor karakterére, a leglényegesebb illatjegyeket jegyezzük föl, próbáljuk megtalálni a vezető illatjegyeket, ha módunkban áll, némi levegőztetést követően újra szagoljuk meg a bort a pohárban. 

Fontos: Tudni kell hogy alapból illatos fajta-e a kóstolandó tétel vagy nem.

 

Az italok kitöltésében az iskola egyik tanárnője is részt vett.

 

 

3. Érzékelés és értékelés a szájban (kóstolás): 

a) Ízek és érzetek: Először egy kis kortyot vegyünk a szánkba, azzal öblítsük ki. Az első korty borral teremtsük meg a megfelelő ízkörnyezetet a szánkban, majd köpjük ki. Ezt követően vegyünk a szánkba egy nagyobb kortyot, ezt is forgassuk meg szájüregünkben úgy, hogy minden zugába eljusson a bor. Ebből a második kortyból vonjuk le a megfelelő következtetéseket a cukortartalom (szárazság/édesség foka), savak, alkoholtartalom, tannin/cserzőanyag (ha van), valamint az egyes érzetek, úgy mint hőmérséklet, textúra, struktúra, hosszúság, intenzitás, koncentráció, komplexitásra vonatkozóan. 

Egyéb: behízelgő savak (nem marja a torkot mint egy Ezerjó) homokon nem tud sok savat adni a bor

Az alkohol, a sav a bort tartósítja. A savat lehet mesterségesen fokozni almasav, borkősav, citromsav hozzáadásával, viszont kivenni nem lehet savat a borból.

b) Ízleléskor felszabaduló illatok: Figyeljük meg, hogy amikor a bort már a szánkba vettük, és ott egy melegebb hőmérsékleten találkozunk vele, mint a pohárban, más karaktert fog mutatni az illata. Próbáljuk felismerni és lejegyezni a különbségeket, különös tekintettel a hosszabb idő elteltével felszabaduló illatjegyekre. 

 

c) Retrográd illatok: A bor lenyelését követően a garaton keresztül felszabaduló illatokat/szagokat az orrunkon keresztül vett nagy lélegzettel próbáljuk felismerni és memorizálni – általában csak a legkoncentráltabb borokból szabadulnak fel ezzel a módszerrel további, az „egyszerű” kóstolás során nem észlelhető jegyek. 

 

A 2021-es Néró Rosé és a 2014-es Generosa kivételével tavalyi tételeket kóstoltunk.

4. Lecsengés és utóíz:  Ebben a szakaszban újra koncentráljunk azokra az illatokra, ízekre és érzetekre, melyek szétterülnek a szájüregben. Hasonlítsuk össze ezeket az észleléseket azokkal, amelyeket a kóstolás első szakaszában detektáltunk. Jegyezzük föl a karakterüket, és hogy milyen hosszú ideig éreztük azokat. 

5. Visszakóstolás: Ha módunk van rá, legalább még egyszer ismételjük meg a kóstolás leglényegesebb fázisait, hasonlítsuk össze az észleléseket, és vonjuk le a következtetéseket.

Ha a bor kóstolásával végeztünk, az egyes fázisokban észlelt jellemzőket írjuk le, és készítsük el a bor értékelését. Ennek tartalmaznia kell a bor színére, illatára és ízére vonatkozó jellemzőket épp úgy, mint a bor egyensúlyára, hosszára, intenzitására, komplexitására és koncentrációjára vonatkozó megjegyzéseinket. A bor komplex leírása és értékelése csak valamennyi észlelés egybevetését követően ad is hat a valóságot megközelítő eredményt. A borok értékelése során azok alapvető alkotórészeit (cukor- és alkoholtartalom, savak és tannintartalom) értékelnünk kell. A mennyiség mellett a minőség is fontos szerepet játszik, hiszen a végső ítéletet ezek alapján mondhatjuk csak ki.

 

A fenti információk figyelembe vételével talán már nem is olyan nehéz szakszerűen megkóstolni egy bort. Természetesen a tanultakat először nem könnyű memorizálni, de idővel és módszeres ismétléssel szert tudunk tenni egyfajta rutinra mellyel már könnyebbé válhat számunkra egy-egy bor karakterének meghatározása.

  

El is érkeztünk a kóstoláshoz.

A kóstolás mellé mindenki kapott egy értékelő lapot, amelyen mindenki maga értékelhette az adott bort pontszám adásával.

Első tételként egy Kövidinka-t kóstoltunk.

 

Ősi magyar Alföldi fajta. Hungarikum. A 70-es és 80-as években sokan termesztették, de manapság visszaszorult. 

Maga a szőlő bőtermő. Szép alapfajta. Későn érik viszont hidegtűrő. Alacsony a cukortartalma. Gyenge savakat hoz. Épp ezért a belőle készült bor általában a mindennapok bora.

Sárgába hajló szín, tükrös, tiszta. 

Extrakttartalma 17. 

5,5 sav.


Extrakt: A szőlészeti-borászati szaknyelvben a termés szárazanyag-tartalmát jelenti, vagyis a bor vagy a must elpárologtatása után visszamaradó anyag. Minél nagyobb a bor extrakttartalma, annál testesebbnek lehet érezni. Száraz borok átlagos extrakttartalma 17 és 27 között mozog.

Másodikként a Heuréka névre keresztelt tétel kóstoltuk. 

A Borkutató intézet által keresztezett szőlőfajtából készült. Államilag még nem elismert.

A Pozsonyi fehér és a Piros Tramini keresztezéséből született.

Magas 8-as sav, alkohol. Kiválóan szép illat. Kerek sav. Extrakttartalma 18.

Harmadik tétel a Gesztus nevet kapta.

Ez a tétel is a Borkutató intézet által keresztezett szőlőfajtából készült. Államilag elismert. 

Pozsonyi fehér és szürkebarát a két fajta.

Kiváló illat. Íze kissé borsos. Nem lóg ki az alkohol. Savban karakteres tétel (7,5 sav). Minden évjáratban hozza a jó a savakat. Testes a szürkebaráttól. Extrakttartalma 20. 

Negyedikként az Echo került a poharakba.

 

Savignon blanc és kadarka fajták keresztezésével előállított szőlőfajta.

Magas alkohol és sav jellemzi a tételt.

Ötödik kóstolandó tétel egy Rajnai Rizling volt.

 

Nem túl savas. Szép zamatok. Illata intenzív, kissé gázolajos. (ez a fajtára jellemző)

Érlelhető tétel. 

Hatodik tételként Generosa-t ízlelhettünk.

Piros tramini és Ezerjó szőlőfajták keresztezésével született ez a bőtermő fajta.

Behízelgő savak jellemzik tételünk. 

Hetedik tételként szintén egy Generosa került a poharakba.

Ez viszont egy 2014-es tétel volt. Egymás után kóstolva a fiatalabb és az idősebb tételt egyből érezhető volt a különbség. Ugyanis ennek a tételnek  az erős oxidatív illata egyből érezhető volt. Kis levegőztetés után ez az intenzív illat kissé lágyabb lett.

Acéltartályban erjedt. 3 éve lett palackozva.

Nyolcadik tételként következett a Néró Rosé.

 

2021-es tétel

Színe halvány lazac. Kellemes ízű, lágy tétel.

 

 

Végül pedig a Gedeon pincészet - Rajnai Rizling került sorra.

Kecskemét város bora. 

Olajos, fenolos illat és ízjegyek figyelhetők meg benne.

Szép szín.

 

Nagyon érdekes és informatív előadáson vehettünk részt. Remélem a jövőben kerülnek még megrendezésre ilyen szakmai kóstolók hiszen mint ahogy láthattuk most is sokak érdeklődését felkeltette ez a rendezvény. 

Katonatelepen élve régóta szerettem volna megismerni az itt tevékenykedő Borkutatók munkáját. Ezen rendezvénnyel kicsit bepillantást nyerhettem az ott folyó munkába és az elért eredményekbe.

Köszönjük a szervezést!