Alapvető borstílusok

A világ hatalmas borkínálatát a legegyszerűbben két nagy csoportra lehet oszta­ni: fehérborokra és vörösborokra. Kicsit kibővítve a következő nyolc alapstílust különböztethetjük meg. Ahogy a Borkollégium kóstolóin, most is ezeket járjuk körbe: savszegény fehérborok üde, reduktív fehérborok hordós érlelésű fehérborok pezsgők édes borok savhangsúlyos vörösborok tanninhangsúlyos vörösborok terroir borok Nézzük ezek közül a hat legfontosabb kategóriát részletesebben!

Fehérborok

A fehérborok a világ minden táján többnyire – de nem kizárólag – fehér szőlőfajtákból készülnek. Elenyésző azoknak az ún. blanc de noirs boroknak a száma, melyek kék szőlőből, de a fehérborokra jellemző fel­dolgozással készülnek. Ezeket szintén a fehérborok közé soroljuk, akárcsak a rozé borokat, melyek kékszőlőből, szintén fehérbor készítési mód szerint szü­letnek. A világ fehérbor kínálatát kissé önkényesen, de nem alaptalanul két nagy csoportra szokták felosztani. Az egyik csoport a manapság nagyon divatos üde, friss savú, könnyen megje­gyezhető gyümölcsös illat- és ízjegyeket adó borok világa. Ezek hosszas érlelést nem igényelnek, a szüretet követő első-második évben érdemes elfogyasztani őket. A másik pedig a fahordós érlelés során nagyon sok érlelési aromát felvett, tartalmas, magasabb al­koholtartalommal rendelkező fehérborok köre. Hol keressük kedvenc fehérborainkat? Fontos, hogy tisztában legyünk az egyes termő­helyek adottságaival, többé-kevésbé tudjuk eldönte­ni, hogy melyik nagy borvidéktől milyen jellegű bort várhatunk. Aki nem barátja a nagy savaknak, az fehérborát ne Somlón vagy Tokajban próbálja megta­lálni, hanem keressen mecsekaljai, mátraaljai vagy egy szép szekszárdi, alföldi bort. Aki a kimondottan friss, üde savú borokat keresi, az bátran válasszon etyeki, móri, soproni borvidékeinkről lehetőleg ki­rályleányka, olaszrizling, sauvignon blanc, vagy il­latos fajtából készült borokat. Aki jobban kedveli a hagyományosabb ízvilágot hazai kínálatunkból, az Balaton-felvidéki, badacsonyi, somlói és tokaji boro­kat válasszon a magyar szőlőfajtákból – furmint, hár­slevelű, juhfark, kéknyelű –, de szépek lehetnek itt az olaszrizlingből és szürkebarátból készült borok is. A Borkollégium mesterkurzusain ezeket a borvidékeket egyenként is alaposabban megismerhetjük.

Vörösborok

A vörösborokat lényegében szín- és cserzőanyag (tannin) tartalmuk különbözteti meg a fehérboroktól. A savakon, alkoholon és esetleg egy kis mennyiségű maradék cukron túlmenően a tannin (a szőlőbogyó héjában lévő színanya­gokkal együtt) a vörösborok fő alkotóeleme. Édes vörösbor – a dél-francia és az Ibériai-félszigetről származó spe­ciális fajtákból készülő borok kivételével – gyakorlatilag nincs. A vörösborokat – hasonlóan a fehérborokhoz – két csoportra oszthatjuk: tanninhang­súlyos és savhangsúlyos borokra. A tanninhangsúlyos borok a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a merlot és syrah szőlőfajtákból készülnek. A savhangsúlyosokra példa a pinot noir, a kékfrankos, a zweigelt és a kadarka. Azt, hogy egy bor savasabb vagy tanninosabb lesz-e, nemcsak a szőlőfajta, hanem a termőtáj is meghatározza, a talajnak ugyanis igen nagy szerepe van a bor karakterének kialakulásában. Hol keressük kedvenc vörösborainkat? Magyarország adottságai mindkét típus előállítását le­hetővé teszik, hiszen az üde, fiatalos, élénk savú soproni vagy egri vörösborok legalább olyan minőségűek, mint a karcsú, de már jelentős tannintartalommal bíró szekszárdi vagy a kifejezetten tanninhangsúlyos villányi borok.

Édes borok

A világ különféle édes borai között elég nehéz eligazodni. Megkülönböztetünk természetes édes borokat, melyek csak a szőlőben természetes úton keletkezett cukrokat tartalmazzák (maradékcukor). A másik csoport fő jel­lemzője, hogy vagy még az alkoholos erjesztés során, vagy az erjedés végeztével magasabb alkoholtartalmú adalékot – leginkább borpárlatot – adnak a borhoz, mely annak cukor- és alkoholtartalmát egyaránt növeli. Ezért nevezzük ezeket erősí­tett boroknak. Fontos, hogy természetes édes vörösbor Magyarországon gyakorlatilag nem készülhet, ahogy erősített bor is csak a legritkább esetben, a borász játékából születik minálunk. A természetes édes boroknak külön szentelünk következő hírlevelünkben.

Pezsgők

A pezsgőben lévő buborékok mindig természetes módon, az erjedés következményeként jönnek létre, és legalább 3 bar nyomást fejtenek ki.  A keletkezés módja azonban nagyban eltérhet egymástól: eszerint különböző pezsgőkészítési módokat különböztetünk meg. Az olyan fogalmak magyarázata, mint a méthode charmat, a méthode transvasée, vagy méthode traditionelle elsőre bonyolultnak tűnhet, ezért ennek a témának szintén egy teljes részt szentelünk.